Eszeveszett diéta, nagymértékű kalória deficit, sok-sok edzés, az főként magas intenzitáson testsúlycsökkenésünk, fogyásunk mégis megáll. Abszurdum, de mégis élő jelenség.
A stressz faktor
Más néven kortizol. Egy hormon, melyet lényegében bármilyen stresszhatás következtében kibocsájt szervezetünk – legyen szó a szomszéd megvadult kutyájáról, vagy egy drasztikus diétáról. A kortizolt sokan rossz hormonnak titulálják, ami nem épp jogos, hiszen egy-egy elvadult helyzetben hasznunkra lehet a jelentősebb kortizol löket. Az is igaz, hogy hosszabb távon megemelkedett szintje viszont negatív hatásokat hoz magával.
Szeretjük a kortizolt, hiszen a reggeli kortizol pulzáció segíti a zsírfelszabadulást, de állandó magas szintjét átkozhatjuk, mert közrejátszik a hasi zsír kialakulásában. Jó hatású, hiszen akut emelkedése elősegíti a memóriaműködést (ezért vésődnek be tudatunkba életünk stresszes helyzetei), viszont krónikusan magas szintje (mely depressziósoknál gyakran előfordul) megbénítja az emlékezetet.
A diétázás stressz
A diétázás stressz. És sokunk számára persze az edzés is. Épp ezért minél szélsőségesebb ez a két faktor, annál inkább számolhatunk e hormon eget rengető értékeivel. Kézenfekvő jelenség, de valamiért bele sem gondolunk, nem tudunk róla. Nem tudjuk, hogy a kortizol állandóan magas szintje sok rossz dologhoz vezethet. Az egyik a vízvisszatartás, ami egész egyszerűen elfedi a zsírégetés eredményét – akár hosszú ideig is.
A másik, hogy hatására csökken a leptin érzékenység az agyban. Amikor ez bekövetkezik, akkor vélhetően sok-sok minden félresiklik testünkben az anyagcserével kapcsolatban, így ez is közre játszhat a fogyással kapcsolatos negatív folyamatokban.
A stresszelő diétázó
Még egy gátló tényező! A nagyon stresszes típusok, vagy a rohamdiétába kezdő emberek, akik agyában csak az motoszkál, hogy “le kell fogynom, mégpedig azonnal”, vagy azok, akik egy-egy stagnáló nap után bevetnek még egy plusz óra kardiót az amúgy is ledolgozott 6 óra torna mellé, no, ők már eleve túltermelik a kortizolt! Nekik már lehet, hogy csupán ezért is nehéz lesz! Stresszeznek lassú fogyásuk miatt és még nagyobb csatákba kezdenek, holott a megoldás lehet, hogy éppen a relaxáció lenne.
Megáll a fogyás
A fent említett tényezők és hormonok mind-mind a zsírégetés gátját szabhatják. De a miértek talán nem is szükségesek, hanem a lényeg szem előtt tartása, ami pedig a következő a legtöbb ember esetében: hogy vagy a kalóriákat szorítsuk meg jobban, vagy az edzéseink mennyiségét növeljük meg kiadósabban. Mindkettőt kombinálni viszont nem szabad, hiszen mindez fogyásunk belassulását, vagy egész egyszerűen megállását eredményezheti.
Érdekesség: egy tanulmányban kimutatták, ha egy nagyon alacsony kalóriás diétát megfejelnek heti hat óra kardióval, akkor sokkal nagyobb anyagcsere sebesség csökkenés következett be, mintha csak diétáztak volna. A test érzékeli, mekkora a kalóriadeficit, és ha túl nagy, nem kívánatos dolgok történnek. Épp ezért soha nem célravezető az épp aktuális rohamdiétát sok kardió munkával párosítani! Legfőképp azért, mert ez a szituáció (drasztikus diéta – sok edzés) több szempontból sem helytálló.
