Alapvetően kétféle állóképesség létezik: izom-, és légző-, illetve keringési rendszeri állóképesség (kardiovaszkuláris állóképesség).
Izom-állóképességen azt értjük, hogy egy gyakorlat végzése során egy izom újabb és újabb összehúzódásokra képes, és a gyakorlat végrehajtásához a lehető legnagyobb számú izomrostot mozgósítja.
Nagy súllyal végzett guggolás esetén a láb izomrostjait olyan gyorsan elfárasztjuk, hogy ha további ismétléseket akarunk végrehajtani, akkor izomrostjainknak nagyon gyorsan kell regenerálódniuk, és az újabb és újabb ismétlések során egyre több izomrostot kell bevonniuk a mozgásba.
Az úgynevezett kardiovaszkuláris állóképesség azt jelenti, hogy a szív, a tüdő és a keringési rendszer megfelelő működése következtében elegendő mennyiségű oxigént tudunk az izmokba szállítani, illetve a salakanyagokat (tejsav) el tudjuk szállítani.
Bár két különböző állóképességről beszélünk, azért van kapcsolat a kettő között. Vajon mire jó az, ha jó a kardiovaszkuláris képességünk, amikor az izmaink nem tudnak lépést tartani az általunk diktált tempóval?
És vajon mire jók az erős izmok akkor, ha nem kapnak elegendő mennyiségű oxigént?
Nagyjából mindenki tudja azt, hogy a kardiovaszkuláris kapacitásunkat a különféle aerob gyakorlatokkal növelhetjük-ez alatt olyan mozgásformákat értünk, melyek végrehajtásakor zihálni kezdünk, a szívünk vadul ver, ugyanakkor viszonylag hosszú ideig vagyunk képesek folytatni őket.
Amikor ilyen mozgást végzünk:
Nő a tüdőkapacitásunk, és ennél fogva több oxigént tudunk juttatni a véráramba.
Nő a szív kapacitása, aminek következtében nagyobb mennyiségű vért tud pumpálni a keringési rendszerbe, így az izmokba.
Növeljük az adott izmokból vért szállító hajszálerek (kapillárisok) számát és méretét.
Fokozzuk a szív- és keringési rendszer salakanyag-elszállítási képességét (a tejsav az, ami égő érzést okoz az izmokban intenzív edzés közben).
Az izom-állóképességet úgy növelhetjük, ha viszonylag nagy mennyiségű izom-összehúzódást produkálunk.
Amikor erre kerül sor:
Növeljük a célzott izmokat ellátó hajszálerek számát és méretét,
Fokozzuk az izmok glükogén szénhidrát tároló képességét, a glükogénre az izom-összehúzódáshoz szükséges energiaellátás miatt van szükség.
Növeljük az izomban lévő mitokondriumok (energiagyárak) méretét, amelyek glükogénből olyan anyagokat állítanak elő, mint például az ATP, amely az izom-összehúzódás hajtóanyaga.
Fejlődnek a gyakorlatban részt vevő izomrosttípusok.
Mivel a testépítő edzés nagyobb számú sorozatból és ismétlésből áll, mint mondjuk a súlyemelő edzés, nyilván kardiovaszkuláris hatása is jobb, illetve rendszeres végzése közben nő az izmok állóképessége is.
A testépítők hajlamosak olyan iramban edzeni amely az úgynevezett kardiovaszkuláris bukás küszöbéhez nagyon közel van. Ez azt jelenti, hogy olyan gyorsan edzenek, szuper szettek, óriás sorozatok, tri szettek, hogy ezzel meghaladják a test oxigénellátásának képességeit.
Ez nem jelenti azt automatikusan, hogy ettől kezdve jó lesz az állóképességük az olyan sportokban, mint a futás vagy a kerékpározás, de a szív és keringési rendszerüket mindenesetre jó kondicióban tartja.
Amikor más típusú sportolást végzünk, akkor alkalmazkodnunk kell mind fizikailag, mind a szokatlan mozgásforma miatt.
Sokat kell kerékpároznunk, ha jól akarunk kerékpározni, és sokat kell futni, ha azt akarjuk, hogy jól bírjuk a futást.
A képzett testépítő viszont általában jó formában van ahhoz, hogy viszonylag jól teljesítsen minden sportban, illetve nagyon gyors előrehaladást érhet el bennük, már amennyiben nem olyan nagy a testsúlya, hogy az már gátolja.
Mindig is hittem abban, hogy a kardiovaszkuláris állóképesség csaknem olyan fontos egy testépítő számára, mint az izom-állóképesség.
A kemény edzés hatására a munkába vett izmokban tejsav halmozódik fel-ez az izom-összehúzódáshoz szükséges energiatermelés közben keletkező melléktermék.
Ha a szív, a tüdő és a keringési rendszer elegendő oxigént tud szállítani a kívánt területre, akkor a tejsavat a test újrahasznosítja, és az újra energiaforrásként szolgál. Ha nem, akkor a felhalmozódott tejsav végül megakadályozza a további izom- összehúzódásokat és az izom teljes kifáradásához vezet.
Vannak olyan testépítők akik nem szeretnek futni, mert tönkreteszi a térdüket és bokájukat a futás, így hát más módon próbálják aerob kapacitásukat növelni. Szobakerékpár, lépcsőzőgép, taposógép, vagy más aerob berendezéseket használnak.
Tény az, hogy minél jobb kondícióban van a szívünk, a tüdőnk és a keringési rendszerünk, annál intenzívebben tudunk majd edzeni az edzőteremben, és mint testépítők annál jobb eredményeket érhetünk el.
